Health Sciences II.
Petrov Iván
3 Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
Petrov Iván1, Csulak Emese2, Kováts Tímea3, Kiss Anna Réka3, Márton Petra3, Szabó Kamilla4, Takács Titanilla5, Balla Dorottya3, Szabó Liliána Erzsébet6, Becker Dávid3, Vágó Hajnalka6, Merkely Béla3, Sydó Nóra6
1: 3 Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2: Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest
3: Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
4: Semmelweis Egyetem
5: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház
6: Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem, Sportorvostan Tanszék
Magyar Úszó Válogatott Sportegészségügyi szűrése: Tokió vs. Párizs
Absztrakt:
Bevezetés: Az olimpiai felkészülés része a sportegészségügyi szűrés, melynek célja az egészségmegőrzés
mellett a teljesítményt limitáló tényezők kiszűrése és a sportolók eredményességének támogatása. Cél: A
magyar úszóválogatott szűrése és a két olimpiai ciklus során igazolt eltérések összehasonlítása és egy
sportsérülés regiszter létrehozása. Módszerek: A sportkardiológiai szűrés elemei: sport-, és sérülésspecifikus
kérdőív, EKG, vérvétel, testösszetétel mérés, szívultrahang és spiroergometriás vizsgálat (CPET). Eltérések
esetén ABPM, Holter EKG, szív MR vizsgálat vagy egyéb szakvizsgálatok történtek. Eredmények: Összesen
77 (23.6±4.6 év, ffi=56%) úszót vizsgáltunk (Tokió: n=43, Párizs: n=34). A nyugalmi EKG, szívultrahang és CPET
során eltérés nem igazolódott. Laboratóriumi vizsgálat során az alacsony D-vitamin szint gyakori volt (Tokió:
63% vs Párizs: 65%, N.S), azonban vashiány a Párizsi Olimpia előtt már kevesebb úszónál fordult elő mint az
előző ciklusban (Tokió: 44% vs. Párizs: 15%, p=0.002). Emelkedett nyugalmi vérnyomás 5 és 7 (Tokió: 12%,
Párizs: 21%, P=0.35) esetben igazolódott. Az ABPM során 2 (2021) és 1 (2024) sportolónál igazolódott
hypertonia. Pulmonológiai szűrésen 2021-ben minden úszó része vett, asztma 18 főnél került kiszűrésre.
2024-ben terápia optimalizálás történt (n=17), új eset nem került leírásra. A Tokiói ciklusban 14 (ffi=36%; 7
térd, 5 váll, 5 kar, 3 comb, 2 gerinc, 1 ujj, 1 lábfej), a Párizsi ciklusban 12 (ffi=50%; 4 gerinc, 1 comb, 2 térd, 5
váll) sportoló sérült meg. Az edzéskihagyás a következőképp alakult:1 hónap: n=2 (2024). A sérülések nem
befolyásolták a sportteljesítményt. Következtetések: A sportegészségügyi szűrés az eredményesség
alappillére. Úszóink sikerei igazolják, hogy a megfelelő orvosi háttér mellett a betegségek és a sérülések nem
jelentenek akadályt a csúcsteljesítmény elérésében. Támogatás: TKP2021-NKTA-46